Ingatlanlízing

Mi az az ingatlanlízing?

Ingatlanlízing az, amikor a lízingbeadó az ingatlan tulajdonjogát a lízingbevevő megbízásából szerzi meg azzal a céllal, hogy azt a lízingbevevő használatába és birtokába adja a lízingszerződésben meghatározott időtartamra.

Kik a szereplői az ingatlanlízingnek?

Az eladó ugyanaz, mint a hitelnél, a vevő viszont lízingbevevő lesz és a bank helyére a lízingtársaság, mint lízingbeadó kerül.

Ingatlanlízingnél ugyanis az eladó a lízingbeadónak adja el az ingatlanát és nem a „vevőnek”, azaz Önnek! Ön, mint „vevő” lízingbevevő lesz csupán, majd a szerződés szerinti futamidő lejáratakor az esetleges maradványérték megfizetésével kerül az ingatlan a tulajdonába. Ez idő alatt Ön, mint lízingbevevő felel az ingatlanért, az esetleges károkért, jogosult a hasznok szedésére, s viseli annak közvetlen terheit, csakúgy mintha tulajdonos lenne. Cserébe az ingatlan használatáért lízingdíjat fizet a lízingbeadónak.

Milyen két formája van az ingatlanlízingnek?

Az ingatlanlízingnek két fajtája van:

  1. nyílt végű: ennél a formánál nem tudni előre, hogy a lízingbevevő lesz-e a lejárat után a tulajdonos, ilyenkor a futamidő végén megnevezheti azt, aki az ingatlan tulajdonjogát megszerzi (vevőkijelölési joggal rendelkezik).
  2. zárt végű: ennél a formánál viszont előre meghatározott a végső tulajdonos személye, a tulajdonjog-átruházás a futamidő végén automatikusan történik, vagyis az ingatlan a lízingbevevő tulajdonába kerül a maradványérték megfizetését követően.

Nem mindegyik lízingtársaságnál érhető el mindkét forma és az is meg van határozva náluk, hogy melyik formát milyen ügyletekre használják. Van ahol a nyílt végűt csak új lakás vásárlásakor lehet igénybe venni, a zárt végűt pedig használtra.

Miben különbözik az ingatlanlízing a jelzáloghiteltől?

1. tulajdonszerzés nem a vásárlás után közvetlenül történik

Az ingatlanlízing finanszírozási formánál a lízingbevevő csak a futamidő elteltével juthat tulajdonhoz. Ezt kifejezetten előnyként értékelik egyes vállalkozók, mert nincsen a nevükön ingatlan egy esetleges adóhivatali vizsgálódáskor vagy végrehajtáskor.

2. lehet maradványérték

Szemben a jelzáloghitellel, amelyiknél a maradványérték fogalma ismeretlen, több lízingtársaság biztosít arra lehetőséget, hogy a felvett összeg 5%-10%-15%-át elég legyen egy összegben megfizetni a futamidő végén. Ezt azért vezették be, mert így pont ennyivel, 5%-10%-15%-al tudják lejjebb nyomni az induló törlesztő-részleteket is, ami sokak számára vonzóbb. Fontos tudnia, hogy egyes lízingtársaságoknál ez nem választható, tehát ők határozzák meg egyoldalúan, hogy alkalmaznak-e maradvány értéket, és ha igen, hány %-ot vagy nem. A maradványérték miatt nehéz lehet az egyes lízingajánlatok összehasonlítása, mert ha az egyiknél kötelező és a mértéke mondjuk 15%, a másiknál viszont szabadon választott és lehet 0%, 5% és 10% is, akkor pont nincsen egyforma ajánlata a két társaságnak.

A maradványértékes verziónál Önnek kifejezetten gyűjtenie kell arra, hogy a végén ezt egy összegben ki tudja fizetni. Tehát célszerű az emiatt jelentkező törlesztő részlet csökkenést félretennie…

3. kettős illetékfizetés

Mivel a lízingbeadó szerzi meg vásárláskor, ezért neki illetéket kell fizetnie. Szerencsére nem a teljes, 4%-os mértékűt, hanem egy kedvezményes, 2%-osat. Pénzügyileg Ön ezt úgy érzékeli, hogy áthárítják Önre egyszeri díj vagy tőkésítve, magasabb törlesztő formájában. Kettős pedig azért lesz az illetékfizetés, mert a végső tulajdonosnak is meg kell fizetnie a maga tulajdonszerzése után. Nyílt végűnél a futamidő végén, zárt végűnél mindjárt az elején!

4. egyszeri díjak

Az egyszeri díjaknál minden olyasmi megtalálható, mint ami egy lakáshitelnél is: értékbecslési díj, tulajdoni lap és szükség esetén térképmásolat lekérési díj, földhivatali bejegyzési díj, banki díj és közjegyzői okiratba foglalási díj. Két lényeges különbség viszont mindig van:

  1. adásvételi szerződés ügyvédi díja
  2. lízingbeadó illetéke

Adásvételi szerződést ma már csak ügyvédi közreműködés mellett lehet kötni, aminek mindig díja van. Ingatlanlízingnél a lízingtársaság köti az adásvételit az eladóval. Ha éppen nagy kedve van finanszírozni, akkor átvállalhatja ennek díját, amire a lakáshitelnél igen ritkán van akció. Akár olyan formában is, hogy ha belefér a jövedelembe és az ingatlanba, akkor tőkésíti azt (hozzáadja az összegét a felvett lízingösszeghez).

A lízingbeadó 2%-os illetéke viszont csak lízingeléskor van és valamilyen formában Önnel fizettetik meg.

5. magasabb finanszírozási hányad

Deviza alapú finanszírozásnál 5%-ponttal magasabb arányban terhelhető az ingatlan jogszabály szerint. Ezt persze nem feltétlenül használják ki a lízingbeadók, de megvan rá elvileg a lehetőségük.

6. deviza alapú finanszírozás

Ingatlanlízingnél változatlanul elérhetőek deviza alapú ajánlatok, hiszen a lakossági devizahitelekről szóló szabályozás 2010. nyarától csak azt tiltotta meg, hogy deviza alapon jelzálogjogot magánszemély tulajdonában álló ingatlanra nem lehet bejegyezni, tehát a lízingtársaság tulajdonába kerülő lízingelt ingatlanra lehet.

7. lazább életkori szabályok

Az alacsonyabb finanszírozói kockázatok miatt a lízingbevevő életkorával kapcsolatban is lazábbak a szabályok, így az életkori felsőkorlátok eleve nincsenek vagy több korosztályhoz tartozó lízingbevevők esetén a fiatalabb életkora határozza meg a lehetséges futamidő maximális hosszát.

8. új lakás vásárlásánál az ÁFA részt kamatmentesen törlesztheti

Előnye az ingatlanlízingnek új lakás vásárlása esetén, hogy a vételár részét képező ÁFA-t elég részletekben megfizetni, mégpedig kamatmentes formában!

Miben egyezik meg a jelzálogalapú lakáshitel és az ingatlanlízing?

1. mindkettőnél van futamidő

Ingatlanlízing és lakáshitel esetében is hosszú, akár évtizedekre szóló maximális futamidőkkel számolhat.

2. mindkettőnél havi rendszerességgel kell fizetni

Ingatlanlízing és lakáshitel esetében is havi részletekben kell törlesztenie.

3. Mindkét esetben fizet kamatot és tőkét is

Ingatlanlízing és lakáshitel esetében is kamatra és tőkére oszlik meg a havi törlesztő.

4. mindkettőnél lehet türelmi idő

Bár egyre ritkább, de ingatlanlízing és lakáshitel esetében is előfordulhat türelmi idő, ami alatt tőkét nem, csak kamatot fizet, ezért pl. az induló törlesztő emiatt alacsonyabb is lehet.

5. mindkettő esetében vannak egyszeri díjak a felvételkor

Ha csak nincsen valamilyen akció éppen, akkor mindenképpen költségbe kerül felvenni a lízingösszeget és a lakáshitelt is.

6. mindkettőnél lehetséges pótfedezet bevonása

Ha nem lenne elég a fedezetül szolgáló ingatlan, akkor ingatlanlízing és lakáshitel esetében is van mód pótlólagos ingatlan fedezet bevonására.

Összefoglalva, a lízing előnyei a lakáshitellel szemben:

  1. A nyílt végű pénzügyi lízing esetén, ha a lízingcég új lakást vásárol, a lakás árából visszaigényelheti az ÁFÁ-t, és azt csak akkor kell megfizetnie az állam felé, amikor a havi részletekben Ön is megfizette neki. Ezért a nyílt végű lakáslízingnél az ÁFA után nem kell az Önnek kamatot fizetnie, és a havi törlesztő részlet akár 20%-kal is alacsonyabb lehet, mint egy ugyanakkora összegű jelzáloghitelnél. Nyílt végű lízingnél tehát új lakás vásárlása esetén a  27%-os ÁFA rész kamatmentes.
  2. Lakáslízingnél egyáltalán nincs vagy lazább a felső életkori határ
  3. A katonák, rendőrök számára biztosított albérleti hozzájárulás lakáslízing törlesztésre igénybe vehető, a jövedelem vizsgálatnál ezt igazolt munkabérként veszik figyelembe.
  4. Maradványérték lehetőségével még alacsonyabb törlesztő részlet érhető el.
  5. Az ingatlan akár bérbe is adható.
  6. Lehetséges a deviza alapú finanszírozási forma választása, ami kedvezőbb törlesztő részleteket jelenthet.
  7. Ha a futamidő alatt eladja lízingbevevőként az ingatlant, akkor jelzáloghitel esetén az új tulajdonosnak meg kell fizetnie a vagyonszerzési illetéket, lízing esetében azonban - ha az új tulajdonos is ugyanattól a lízingcégtől lízingel - nem kell újabb vagyonszerzési illetéket fizetni, mivel a lakás tulajdonosa a lízingcég marad.

Hátrányai:

  1. Nem vehetőek igénybe az állami támogatások hozzá.
  2. Az ingatlanlízing után duplán kell illetéket fizetni utána.
  3. Nem mindenki szereti vagy tudja elfogadni azt, hogy ingatlanlízing esetén nem az övé az ingatlan tulajdonjoga.

Hogy néz ki az ingatlanlízing piaca ma?

Amikor nagyon robogott a lakáshitelezés, akkor léptek a lakossági ingatlanfinanszírozási piacra a nagybankok leányvállalataiként alapított lízingtársaságok (pl. OTP Lakáslízing Zrt, Erste Leasing Zrt., Unicredit, Raiffeisen, CIB Leasing) vagy teljesen új szereplők (pl. BG Lízing Zrt, CEC Credit). Mára ezek jó része eltűnt vagy vegetál, ezért összesen néhány szereplőssé vált ez a szűk piac.

Hasznos tudnivalók hitelfelvétel előtt