3.rész: Az elszámoltatás (Archiv tartalom)

a) elszámolási elvek

Mind az árfolyamrésből, mind az egyoldalú emelésekből származó különbözeteket túlfizetésként kell elszámolni. Magyarán úgy, mintha akkor ezeket abban a pillanatban előtörlesztette volna. Ezzel kapcsolatban volt a nyáron egy kisebb felhördülés, ugyanis ez azt is jelenti, hogy ezekre a havi különbözetekre már nem lett volna lehetőség kamatot felszámítani onnantól (lévén, hogy ezek akkor annyival csökkentették a tőketartozást), a helyzet egyértelműsítésére az MNB adott ki iránymutatást, de ez is kevés volt, ezért aztán pont ez a törvény hatalmazta fel a jegybankot arra, hogy képletszinten határozza meg, miként kell az elszámolásnak megtörténnie. Ha valaki imádja böngészni a brutálisan bonyolult képleteket, akkor ő nagy örömét fogja lelni az MNB rendeleteiben szereplő részletes leírásoknak és a pontos képleteknek.

b) elszámolási szabályok

Mindkét okból felmerült különbözetet ki kell számolni és egy időben kell velük kapcsolatban a túlfizetést visszatéríteni ill. levonni. A pontos számítási módszertant az MNB alábbi rendeletei szabják meg:

42/2014. (XI.7.) MNB rendelet az elszámolás módszertanának általános szabályairól
54/2014. (XII. 10.) MNB rendelet az elszámolás módszertanának különös szabályairól
55/2014. (XII. 10.) MNB rendelet az elszámolás során alkalmazott becslési eljárás szabályairól és az elszámolás pénzügyi teljesítésének időpontjáról
58/2014. (XII. 17.) MNB rendelet az elszámoláshoz, valamint a fogyasztói szerződések módosulásához kapcsolódó fogyasztóvédelmi rendelkezésekről

Az első rendelet azokra a szerződésre vonatkozik, amelyeknél nem volt fizetési késedelem és fizetéskönnyítés sem. Amelyeknél volt ill. van éppen fizetési késedelem vagy fizetéskönnyítő program, azokra az 54/2014-es rendelet vonatkozik. Az 55-ös pedig azt szabályozza, miként kell eljárni, ha valami miatt már nem áll rendelkezésre valamennyi adat a túlfizetés összegének kiszámításához.

c) elszámolással kapcsolatos kötelezettséget érintő egyéb szabályok

Itt a legfontosabb az, hogy egyértelműsítették, milyen időpontig lehet visszamenőleg elszámolást kérni: 2009. július 26-a előtt megszűnt szerződésekre már nem, csak az azután megszűnt vagy még élő fogyasztói szerződésekre.

d) elszámolás a már végtörlesztett fogyasztói kölcsönszerződéseknél

A kedvezményes végtörlesztés során megszűnt kölcsönszerződésekre alapesetben nem terjed ki az elszámoltatás, de a 10. § (3) bek. alapján a fogyasztó kérheti azt, 10.000 Ft ellenében. A 10.000 Ft-ot vissza kell fizetnie a pénzügyi intézménynek, ha az elszámolás során az jön ki, hogy még ő tartozik vagy ha a végtörlesztéshez a fogyasztó forint alapú hitelszerződést (is) igénybe vett. Fontos tehát, hogy 1) nekik csak kérésre csinálják meg a bankok 2) pénzért 3) 2015. március 1-e és 31-e között lehet kérniük, utána már nem.

e) elszámolási határidők

ha nem próbálta polgári perben megvédeni a szerződései tisztességességét a bank 2015. január 15-e és 2015. január 29-e között kell a fogyasztónak megküldenie az elszámolást
ha megpróbálta megvédeni magánt a bank, akkor 2015. február 1-e és 2015. február 28-a között kell a fogyasztónak megküldenie az elszámolást, de legkésőbb a peres eljárás befejezésétől számított 60. nap
minden más esetben, ha sem a bank, sem az MNB nem indított közérdekű keresetet 2015. április 16-a és 2015. április 30-a között kell a fogyasztónak megküldenie az elszámolást
ha akár a bank, akár az MNB indított közérdekű keresetet, akkor 2015. augusztus 15-e és 2015. szeptember 30-a között kell a fogyasztónak megküldenie az elszámolást (vagy a per befejezésétől számított 60. napig)
végtörlesztőknek 2015. november 30-ig kell a fogyasztónak megküldenie az elszámolást
Nemzeti Eszközkezelő által megvett ingatlanoknál érintett fogyasztóknál 2016. február 28-ig számol el a pénzügyi intézmény a Nemzeti Eszközkezelővel

f) az elszámolás menete, közlése, felülvizsgálata

Technikai jellegű, de fontos, hogy akinek időközben változott a lakcíme, esetleg már nem is ügyfele az elszámolással érintett szerződése kapcsán korábbi bankjának, annak be kell jelentenie ott az aktuális lakcímét, mert oda küldi meg az elszámolást a pénzügyi intézmény. Ha teljesen megszűnt már a szerződés, akkor egy számlaszámot is meg kell adni a bank számára. Akár a cím, akár a számlaszám hiányzik, akkor a bank köteles a különbözetet külön számlán tartani, amiért kezelési költséget nem számíthat fel, de kamatot sem köteles rá fizetni. Mindenképpen jelentkezni kell tehát az összegért, különben az idővel elévül!

Bár egészen pontosan leszabályozta az MNB a fenti rendeleteiben a számítás módját, ha valaki mégsem ért egyet a kapott elszámolással, akkor elsősorban az MNB égisze alatt működő Pénzügyi Békéltető Testületnél tehet panaszt az elszámolás kézbesítésétől számított 30 napon belül. Figyelem, a határidő jogvesztő, azaz ha eredménytelenül telik el, akkor már úgy kell tekinteni, hogy azt a fogyasztó nem vitatja!

Hasonló eset, ha a pénzügyi intézmény elmulasztja az elszámolás megküldését, pedig a fogyasztó szerint ennek helye lenne. Ez esetben a pénzügyi intézménynél kell panaszt tennie, amire 60 napon belül sort kell kerítenie onnantól számítva, hogy az érintett pénzügyi intézmény a honlapján ill. valamennyi fiókjában kifüggesztett hirdetményében jelezte a nyilvánosság felé annak tényét, hogy már minden érintett fogyasztóját kiértesítette az elszámolásról. Ha nem vezet eredményre a panasz, akkor ilyenkor is a Pénzügyi Békéltető Testülethez lehet fordulni.

Ha a Pénzügyi Békéltető Testület határozatával nem ért egyet valamelyik fél, akkor ún. nemperes eljárásban kérheti a határozat bírósági felülvizsgálatát.

g) felfüggesztett perekre vonatkozó szabályok

Már a 2014. évi XXXVIII. törvény felfüggesztette azon pereket, amiket az ügyfelek indítottak zömében a szerződéseik érvénytelenségének megállapítására, az elszámoltatási törvény a felfüggesztés időtartamát kitolta 2014. december 31-ről 2015. december 31-ig.

h) egyoldalú kamatemelések tilalma 2016. április 30-ig

Az elszámolási törvény kikötötte továbbá 2016. április 30-ig az egyoldalú kamatemelés, költségemelés és díjemelés tilalmát.

i) adózási kérdések

Végül szabályozta az elengedett követelésrész adómentességét is SZJA szempontból. A végtörlesztés idején derült az ki, hogy a bank részéről egyoldalúan elengedett követelés, még ha az jogszabályi kötelezésen alapul is, adóalapot képes és meg kell fizetni utána a közterheket. Hogy ilyen vita itt ne is merülhessen fel, a törvényalkotó eleve kimondta az elszámolás során visszaadott összegek adómentességét.

Hasznos tudnivalók hitelfelvétel előtt