Építési hitel jellemzői

1. Az építési hitelre vannak támogatások

Mivel az állam is jól jár új építésű ingatlan létrehozásakor, ezért ezt a fajta lakáshitelt általában nem csak piaci, hanem támogatott lakáshitel formában is meg lehet igényelni, sőt ezen felül vissza nem térítendő támogatást is lehet hozzá kapni. Ez a régi nevén szocpol, most lakásépítési kedvezmény. A támogatott lakáshitelekről, a lakásépítési támogatásról és a szocpolról külön is írunk részletesen.

2. Az építési hitel szakaszosan kerül folyósításra

Az építési hitelt a legtöbb bank nem egy összegben, hanem szakaszokban folyósítja.

Ez úgy néz ki a gyakorlatban, hogy amint elérte az építkezéssel azt a készültségi fokot, amit önerőből tervezett megépíteni, elkezdi a bank részletekben folyósítani a kért hitelösszeget. Több banknál előre meg van határozva, hogy a hitelösszeget milyen arányokban kell folyósítani (pl. 30%-30%-30%-10%), máshol ez teljesen esetfüggő és a bírálat során határozzák meg az ún. folyósítási szakaszokat.

Az önerő beépítése minden esetben az első szakasz folyósítási feltétele. Az újabb hitelrész folyósítása akkor történik, amikor a banki értékbecslő leigazolta az előző rész beépítését egy-egy újabb helyszíni szemlét követően. A legutolsó részt pedig a bank mindaddig visszatartja, amíg a jogerős használatbavételi engedély meg nem született. Ez a visszatartott összeg a leggyakoribb esetben az építési hitel összegének 10%-a. Ennek folyósítása csak akkor történik meg, ha Ön megszerezte a jogerős használatba vételi engedélyt és feltüntette az épületet a térkép másolaton vagy más nevén helyszínrajzon.

Kivételesem arra is van példa az egyik lakástakaréknál, hogy megfelelően magas készültségi fok elérését követően a teljes igényelt összeget egyben odaadják, de nem ez a jellemző folyósítási mód.

Építési hitelnél a cél tehát a 100%-os készültségi fok elérése nem csak műszaki, hanem jogi értelemben is, e nélkül a bank csupán egy telket és építőanyag-kupacot érzékel, de nem kész, forgalomképes ingatlant.

3. Önerő

A kifizetett telken felül önerővel ma már - kivételes eseteket leszámítva - az építési hitel esetében - szinte mindig rendelkezni kell. Az egyik ilyen kivételes eset, amikor rendelkezésre áll kiegészítő fedezet. A telekérték természetesen része az ingatlan teljes várható értékének, de önmagában csak egészen ritkán elég ahhoz, hogy magát az építkezést 100%-ban meg lehessen finanszíroztatni.

4. Az építési hitel maximális hitelösszege

A maximálisan igényelhető építési hitel összege egyrészt nem lehet magasabb, mint az építkezés költsége, másrészt nem haladhatja meg a fedezetül felajánlott ingatlan(ok) forgalmi értékének 80%-át (ezt jogszabály is rögzíti most már). Az ingatlan hitelbiztosítéki értékének egy bizonyos, bank által meghatározott %-át szintén nem haladhatja meg az igényelt hitelösszeg, ez a limit bankonként eltérő (ez a bank belső szabályzatában van benne, ami helyenként nyilvános adat, máshol viszont nem publikus). A kettő közül az alacsonyabb összeg a mérvadó a maximális finanszírozhatóság szempontjából. Tehát ha a bank a belső szabálya alapján többet adna, mint a jogszabályi felső korlát, akkor az utóbbi határozza meg a maximumot, ha kevesebbet, akkor pedig a bank által felállított saját korlát. Építési hitelnél az épülő ingatlan várható forgalmi értéke a finanszírozási arány számításának alapja.

5. Várható érték alapú finanszírozás

Építési hitel esetén a bank várható forgalmi értékkel kalkulál a maximális hitelösszeg meghatározásakor. Az ingatlan várható értéke azt mutatja, hogy a beruházás végeztével, vagyis a 100%-os készültségi fok elérésekor az ingatlan milyen értéken forgalomképes, vagyis mennyit ér. Az építési hitel indításakor az értékbecslő a költségvetés alapján – számításba véve annak realitását, valamint az ingatlan helyi adottságait, telek értékét, stb. számolja ki a várható értéket. Tehát semmiképpen sem mechanikusan, a telekérték és a leadott költségvetés összege adja ki az ingatlan várható forgalmi értékét!

6. Kivitelezési módok

Kivitelezés szempontjából az építkezés történhet szervezett kivitelezéssel (kivitelező cég végzi a munkálatokat), házilagos kivite|ezéssel (a munkálatokat az építtető végzi el), vagy vegyes kivitelezéssel (az előző kettő együttes alkalmazása). Az építési hitel finanszírozásának szempontjából ezek között szerencsére sok különbség nincsen. Amivel már találkoztunk, az pl. generál-kivitelezés esetén az volt, hogy a bank a generálkivitelezőnek utalt. Amúgy általános esetben az építési hitelt az építtetőnek folyósítja. A kivitelezési módok még az esetleges számlabemutatási kötelezettségnél játszanak szerepet. Ha ugyanis támogatott építési lakáshitelt szeretne igényelni, akkor annak feltétele a bank által elfogadott költségvetés általában 70%-áról számla bemutatása. Házilagos kivitelezés esetén ez nehezen teljesíthető, hiszen magának vagy rokonainak kevesen szoktak számlát adni az elvégzett munkákról.

7. Mire szóljon az építési engedély?

Ez egy érdekes kérdés, pedig van jelentősége a gyakorlatban. Általában lakóingatlan építésre kell szólnia az építési engedélynek ahhoz, hogy az építkezést a bank finanszírozni tudja építési hitelből. Fontos azonban tudnia, hogy szólhat az építési engedély más típusú ingatlan építésére is, aminek akkor jön el a jelentősége, amikor bankot kell választani az építési hitel folyósítására. Nagyon nem mindegy ugyanis, hogy mire szól, s nagy mértékben meghatározza a szóba jöhető bankok és konstrukciók lehetséges körét.

8. Számlabemutatási kötelezettség

Piaci kamatozású építési hiteleknél kivételesen kérnek csak a bankok számlát, támogatottaknál pedig jogszabály erejénél fogva kötelesek kérni. Előbbi esetben tehát megelégszenek azzal, hogy az előírt készültségi fok meglegyen, utóbbi esetben viszont fontos igazolni annak eredetét is számlával.

9. Csak a beépített anyag és elvégzett munka számít

Építési hitelnél mind az önerő felhasználásakor, mind a soron következő folyósítási szakasz lehívásakor csak a már beépített anyag és a már elvégzett munka értéke ill. készültségi szint növelő hatása számít. Tehát hiába veszi meg előre a burkolatokat, amikor még tető alatt sincsen az ingatlan, mert nem fogja érdekelni a bankot, hogy az önereje egy részét már előre elköltötte, amikor pont esetleg emiatt nem tudja elérni a vállalt készültségi fokot. Ennek az a magyarázata, hogy a be nem épített anyagnak könnyen lába kél és nincsen rá garancia, hogy azt Ön saját erőből fogja-e tudni pótolni.

10. Be kell-e vallania a tartalékait?

Sokszor találkoztunk azzal a kérdéssel ügyfeleink részéről, hogy be kell-e vallani ill. igazolni kell-e az építtetőnek azt, hogy a leadott költségvetésen belül vállalt önerőn felül rendelkezik-e még egyéb pénzügyi tartalékokkal. Az e miatt aggódóknak az a jó hírünk, hogy sem bevallani, sem ennélfogva igazolni sem szükséges ezeket az építési hitel felvételéhez. Annyi csupán a lényeg, hogy ha lead egy költségvetést és kér egy meghatározott finanszírozási összeget, akkor az önerejéből el tudjon odáig biztosan jutni, hogy onnantól a banki finanszírozással eljusson az építkezés végére.

11. A tartalékok szerepe az építési hiteleknél

Nagyon fontos, hogy mivel csak a beépített anyag és az elvégzett munka számít bele a készültségi fokba, ezért legyen arra tartaléka, hogy a soron következő készültségi fokot biztosan el tudja érni. Előfordulhat ugyanis, hogy Ön azt gondolja, hogy elérte pl. a 70%-ot, de az értékbecslő meg csak 66%-ot igazol le. Némi mozgástere van ilyenkor az építési hitelt nyújtó banknak abban, hogy mekkora elmaradást tud még elfogadni, de nagyon sokat nem. Ilyenkor, megfelelő tartalékok hiányában, megakadhat a további finanszírozás, ami felettébb kellemetlen tud lenni, ezért az a tanácsunk, hogy előre készüljön fel erre is az építkezés megtervezésekor és az építési hitel kiválasztásakor.

Azért is nagyon fontosak a tartalékok egy építkezésnél, mert alig-alig látunk olyat, amelyiknél több-kevesebb költségtúllépés ne következne be. Részben előre nem látható okokból, részben azért, mert menet közben jön meg az étvágy és merülnek fel újabb, eredetileg nem tervezett igények.

12. A hitelösszeg nagyon nehezen emeltethető meg

A tartalékolásnak azért is van nagy jelentősége, mert az építési hitel igénylése után első értékbecsléskor leadott költségvetés alapján határozza meg a bank az ingatlan várható forgalmi értékét és fogadja be az Ön hitelkérelmét az Ön által megadott hitelösszegre. Amennyiben az építkezés során derül az ki - legyen szó házépítésről vagy tetőtér beépítésről - hogy Önnek magasabb építési hitelre lenne szükség, akkor elvileg új értékbecslést kellene csináltatnia és új készültségi fokokat állapítana meg a bank az új folyósítási szakaszok mellé. Vagyis szinte újonnan kezdené el a bírálatot, úgyhogy ilyet még mi sem csináltunk, pedig lett volna rá olykor igény, de annyit már megtapasztaltunk, hogy ezzel nagyon nehéz helyzet elé lehet állítani a bankot. Ezért úgy érdemes megtervezni a kért hitelösszeget, hogy az az egyéb tartalékokkal és ráhagyásokkal is biztosan elég legyen. Ha esetleg az a csodálatos eset állna elő ugyanis, hogy maradna belőle, akkor még mindig megteheti azt, hogy a fel nem használt összeget egyszerűen betörleszti. Ez nagyságrendekkel jobb és egyszerűbb eset annál, mint amikor az utolsó fázisban vissza kell mennie még a bankhoz, hogy emeljék meg az építési hitel összegét.

13. Rendelkezésre tartási díj

Mivel általában több szakaszban történik az építési hitelek folyósítása, ezért a le nem hívott összegek után nem kamatot, hanem ahhoz hasonlót, ún. rendelkezésre tartási díjat kérnek a bankok. Ez a le nem hívott összegek 0-2% között szokott lenni éves szinten, tehát érdemes úgy számolnia, hogy amint a bank megnyitotta Önnek a folyósítás lehetőségét, akkor a kért hitelösszeget minél előbb fel tudja használni.

14. Elő-vagy utófinanszírozásos-e az építési hitel?

Az építési hitel lakossági ügyfélkörben mindig előfinanszírozásos, azaz amint jelzi, hogy elkészült az előírt szakasszal például a házépítés során, odaadják a kővetkezőre szánt összeget, aminek a beépítését annak elkészültével le kell igazolnia. Céges beruházásoknál ellenben általában fordítva van, ott előbb meg kell építeni és utána adják oda.

15. Lépcsőzetes törlesztő beállítás

A szakaszos folyósításból eredően a törlesztője is fokozatosan, a szakaszoknak megfelelően épül fel és éri el a hitel egészének felhasználását követően a végleges értékét.

16. Az építési hitel általában türelmi idős a már lehívott részek tekintetében

Mivel nem azonnal adják oda a teljes összeget, ezért az az általánosan jellemző a lépcsőzetes beállításon és a rendelkezésre tartási díj felszámításán túl, hogy a már lehívott részekre csupán kamatot fizet mindaddig, amíg a teljes hitelösszeget fel nem használta. Emiatt a pontos végleges törlesztőt sem lehet építési hitelnél 100%-ra előre megadni, mert nem lehet előre tudni, hogy a szakaszokat mikor fogja egészen pontosan lehívni és a jogerős használatbavételi engedélyt megkapni. Ha elhúzódik az építkezés, akkor rövid futamidő esetén (pl. 5-10 évesnél) a végleges törlesztő jelentősen magasabb is lehet az előzetesen kalkuláltnál egyszerűen amiatt, mert a türelmi idő alatt ki nem fizetett tőkét rávetítik, hozzáadják a türelmi idő utáni időszak törlesztőjéhez. Tehát ha pl. 2 évig elhúzódik az építkezés egy 10 éves futamidejű hitelnél, akkor az annyit jelent, hogy 8 év alatt kell kifizetni a tőkét. A kalkulációkor viszont nem tudnak mással számolni, csak azzal, hogy már a 0. időpillanatban felhasználja a teljes összeget. Az viszont nagyon nem mindegy, hogy ugyanaz a tőke 8 vagy 10 évre van szétosztva.

17. Helyszíni szemlék és díjak

Fontos különbség a többi lakáshitelhez képest, hogy az építési célú hiteleknél nem egy, hanem több helyszíni szemle is van. Egészen pontosan annyi, ahány szakaszban folyósít a bank. Mindegyiknek van természetesen díja és ezekre jellemzően nem terjednek ki a kezdeti költség elengedési akciók. Mértékük változó, kb. 10.000-25.000 Ft között vannak alkalmanként. Emiatt érdemes úgy megtervezni a hitelfelvételt, hogy max. 3-4 ilyen szemle elegendő legyen.

18. Az építési hitel folyósítási és kifizetési szakaszainak megkülönböztetése

Viszonylag új és még nem annyira elterjedt plusz költség annak megkülönböztetése, hogy a bank mikortól tette rá a számlájára a jóváhagyott építési hitel összegét és azt Ön mikortól kezdi el ténylegesen is felhasználni. Egyes bankok felfedezték tavaly annak lehetőségét, hogy már onnantól kamatot szedjenek, amikor zároltan ugyan, de az Ön számlájára helyezték a jóváhagyott és leszerződött összeget, de pl. várnak még a kifizetéssel a megfelelő önerő beépítéséig. Ez alatt az idő alatt a rendelkezésre tartási díjhoz hasonlóan díjat szednek, mégpedig kamatot, s nem rendelkezésre tartási díjat. Érdemes ezzel is tisztában lennie, ugyanis nagyon nem mindegy pl. egy 10 milliós hitelnél, hogy ha az fél évig ott vesztegel zároltan, az után 0% kamatot kérnek-e vagy 2% éves rendelkezésre tartási díjat (ez kereken 100.000 Ft lesz fél évre ebben az esetben), netalán évi 8%-os kamatot, mert akkor az mindjárt 400.000 Ft-ra rúg ugyanezen fél év alatt.

19. Dokumentációs különbségek

A szokásos hiteligénylési dokumentáción túl az építési hiteleknél szükséges még a jogerős építési engedély, a helyenként előírt műszaki szakértő által jóváhagyott építési költségvetés, valamint tervdokumentáció. Ezek hiányában sehol sem indul el az építési hitel igénylésének folyamata.

Másra van szüksége? Nézze meg a többi elérhető hitel típust is!

Hasznos tudnivalók hitelfelvétel előtt